Az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány az Állatvédelmi Témahét 2026 keretében meghirdeti a „Zöld híd Madagaszkárnak” országos középiskolai élőhelyfolyosó-tervező versenyt.

Madagaszkár számos állatfaja kizárólag a sziget egy-egy meghatározott térségében él. Az erdők, vizes élőhelyek és más természetes területek feldarabolódása következtében egyes állatállományok elszigetelődhetnek egymástól. Az elszigeteltség megnehezítheti a táplálék, a víz, a szaporodóhely és a megfelelő klimatikus feltételek elérését, valamint csökkentheti az egyedek és állományok közötti kapcsolatot.

Az ökológiai folyosók, helyreállított élőhelysávok és úgynevezett lépőkőélőhelyek kapcsolatot teremthetnek az elszigetelődött területek között. Egy jól megtervezett zöld híd figyelembe veszi a kiválasztott állatfaj szükségleteit, a táj adottságait, a helyi közösségek területhasználatát és a klímaváltozás várható hatásait.

A verseny arra hívja a középiskolásokat, hogy egy választott madagaszkári állatfaj számára tervezzék meg a biztonságos útvonalat két elszigetelődött élőhely között.

1. A verseny célja

A verseny célja:

• a madagaszkári élővilág és a veszélyeztetett fajok megismerése;

• az élőhelyek feldarabolódásával kapcsolatos problémák feltárása;

• az ökológiai kapcsolatok és a fajok mozgási szükségleteinek megértése;

• az élőhelyfolyosók természetvédelmi szerepének bemutatása;

• a térképolvasási és térképalkotási készségek fejlesztése;

• a természettudományos források értelmezése;

• a klímaváltozás és a területhasználat összefüggéseinek felismerése;

• a helyi közösségek szempontjait tiszteletben tartó természetvédelmi tervezés;

• a diákok rendszerszemléletének, kreativitásának és problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése.

2. A pályázók köre

A versenyen a 2026. évi Állatvédelmi Témahétre regisztrált, Magyarország területén működő középiskolák és szakképző intézmények 9–13. évfolyamos tanulói vehetnek részt.

A verseny egyetlen kategóriában kerül meghirdetésre:

Középiskolai diákcsapatok élőhelyfolyosó-terve

Egy csapat létszáma legalább 3, legfeljebb 5 fő lehet. A csapat tagjai különböző középiskolai évfolyamokról is érkezhetnek.

Minden csapat munkáját egy felkészítő vagy mentorpedagógus segítheti.

Egy intézmény – OM azonosítónként – legfeljebb egy pályaművet nevezhet. Több csapat indulása esetén az intézmény saját előválogatással dönthet az országos versenyre benyújtott tervről.

3. A versenyfeladat

A csapat válasszon egy Madagaszkáron őshonos, veszélyeztetett állatfajt, majd tervezzen számára ökológiai folyosót két egymástól elszigetelődött élőhely között.

A kiválasztott faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozzon:

• sebezhető – Vulnerable, VU;

• veszélyeztetett – Endangered, EN;

• súlyosan veszélyeztetett – Critically Endangered, CR.

A faj természetvédelmi helyzetét a legfrissebb elérhető értékelés alapján kell bemutatni. A faj kiválasztásához és adatainak ellenőrzéséhez az IUCN veszélyeztetett fajok Vörös Listája használható.

A csapat feladata:

1. a faj mozgási és élőhelyi szükségleteinek feltárása;

2. két elszigetelődött élőhely azonosítása;

3. az élőhelyeket elválasztó terület vizsgálata;

4. egy fajspecifikus ökológiai folyosó megtervezése;

5. az útvonal mentén legalább három „fajmentő állomás” kialakítása;

6. a területhasználati és közösségi érdekek figyelembevétele;

7. a klímaváltozás várható hatásainak beépítése;

8. a folyosó eredményességének mérésére alkalmas megfigyelési terv kidolgozása.

A terv oktatási célú természetvédelmi koncepció. A pályázat keretében Madagaszkáron végzett terepmunka, földterület igénybevétele vagy valós beavatkozás nem szükséges.

4. A kiválasztott faj

A pályázatra olyan madagaszkári állatfaj választható, amelynek természetes fennmaradását az élőhelyek feldarabolódása, csökkenése vagy minőségének romlása igazolhatóan befolyásolja.

A csapatnak igazolnia kell, hogy a tervezett folyosó megfelel a faj valós mozgási és élőhelyi szükségleteinek.

5. A kiválasztott térség

A csapat Madagaszkár egy valós földrajzi térségében dolgozza ki a tervet.

A két összekötendő élőhely lehet:

• két erdőfolt;

• két védett terület;

• egy védett terület és egy közeli élőhelyfolt;

• két vizes élőhely;

• két hegyvidéki élőhely;

• két száraz erdei terület;

• egy jelenlegi és egy várhatóan alkalmassá váló klimatikus élőhely;

• egy nagyobb élőhely két, közlekedési vagy mezőgazdasági terület által elválasztott része.

A pályázók valós térképi és szakmai adatok alapján készítsenek oktatási célú modellt. A tervezett nyomvonalnak nem kell egy ténylegesen megvalósítás alatt álló természetvédelmi projektet követnie.

A madagaszkári védett területek és élőhelyek megismeréséhez használható:

• a Madagascar National Parks hivatalos oldala;

• a Protected Planet természetvédelmi adatbázisa;

• az UNESCO madagaszkári világörökségi területeket bemutató oldala;

• a GBIF madagaszkári biodiverzitási adatfelülete.

A fajok pontos előfordulási adatait körültekintően kell kezelni. A pályaműben érzékeny faj pontos fészkelő-, szaporodó- vagy búvóhelye nem hozható nyilvánosságra.

6. Az élőhelyfolyosó lehetséges formái

A tervezett ökológiai kapcsolat kialakítható:

• összefüggő erdősávként;

• őshonos növényzetből álló élőhelysávként;

• folyó- vagy patakparti folyosóként;

• egymást követő lépőkőélőhelyek hálózataként;

• helyreállított erdőfoltok rendszerével;

• lombkoronahidakkal;

• vadátjárókkal vagy alagutakkal;

• közlekedési út alatti vagy feletti fajspecifikus átjáróval;

• mezőgazdasági területek között meghagyott természetközeli sávként;

• közösségi kezelésű pufferzónaként;

• több különböző megoldás összehangolt rendszerével.

A megoldás illeszkedjen a kiválasztott faj mozgásmódjához. A fához kötődő faj számára a lombkoronakapcsolat, a talajon mozgó faj számára a megfelelő növényzet és búvóhely, a vízhez kötődő faj számára pedig a vízi és parti élőhelyek folytonossága lehet meghatározó.

7. A pályamű kötelező tartalma

A pályamű egy legfeljebb tízoldalas tervezési dokumentáció, amelynek központi eleme a csapat saját készítésű térképe.

1. A választott faj adatlapja

A csapat mutassa be:

• a faj magyar vagy angol nevét;

• tudományos nevét;

• természetvédelmi helyzetét;

• természetes elterjedési területét;

• jellemző élőhelyét;

• táplálékát;

• vízigényét;

• pihenő-, búvó- és szaporodóhelyeit;

• napi és évszakos aktivitását;

• társas vagy magányos életmódját;

• mozgási képességeit;

• az élőhely-feldarabolódással kapcsolatos érzékenységét;

• legfontosabb veszélyeztető tényezőit.

A faj adatlapja térjen ki arra is, hogy a fiatal, felnőtt, szaporodó vagy vándorló egyedek szükségletei eltérnek-e egymástól.

2. A két élőhely bemutatása

A pályázók nevezzék el a két összekötendő területet:

• A élőhely

• B élőhely

Mindkét területnél mutassák be:

• a földrajzi elhelyezkedést;

• az élőhely típusát;

• a növényzetet;

• a vízellátottságot;

• a faj számára elérhető táplálékot;

• a búvó- és pihenőhelyeket;

• a jelenlegi veszélyeket;

• az élőhely védettségi helyzetét;

• a másik élőhelytől való hozzávetőleges távolságot.

3. A köztes táj vizsgálata

A csapat mutassa be, mi található a két élőhely között.

Vizsgálandó tényezők:

• utak és közlekedési útvonalak;

• települések;

• mezőgazdasági területek;

• legelők;

• erdőfoltok;

• folyók és más vízfolyások;

• bányászati vagy ipari területek;

• leégett vagy leromlott területek;

• természetes növényzet;

• meglévő védett területek;

• emberi jelenlét és területhasználat;

• a faj számára veszélyes vagy átjárhatatlan akadályok.

A csapat különítse el:

• a megtartható természetes elemeket;

• a helyreállításra szoruló területeket;

• az elkerülendő veszélyzónákat;

• azokat a pontokat, ahol külön átjáróra vagy védelemre van szükség.

4. A saját készítésű térkép

A pályamű központi eleme egy A3-as, fekvő tájolású térkép.

A térképen kötelező feltüntetni:

• az A és B élőhelyet;

• a tervezett ökológiai folyosó fő útvonalát;

• a két élőhely közötti hozzávetőleges távolságot;

• a meglévő erdő- vagy növényzetfoltokat;

• a vízfolyásokat és vízfelületeket;

• az utakat;

• a településeket;

• a mezőgazdasági területeket;

• a védett területeket;

• a veszélyes átkelési pontokat;

• legalább három fajmentő állomást;

• az északi irányt;

• hozzávetőleges méretarányt;

• jelmagyarázatot;

• a felhasznált alapadatok forrását.

A térkép kézzel vagy digitálisan is elkészíthető. A teljes grafikai és tartalmi megoldás a diákcsapat saját munkája legyen.

Amennyiben a csapat külső térképi alapot használ, a forrást és a felhasználási feltételeket fel kell tüntetni. Nyilvánosan hozzáférhető műholdkép vagy térképrészlet kizárólag megfelelő hivatkozással és felhasználási jogosultsággal alkalmazható.

5. Fajmentő állomások

A tervezett folyosó mentén legalább három, legfeljebb hat fajmentő állomást kell kialakítani.

Fajmentő állomás lehet például:

• helyreállított őshonos erdőfolt;

• bokros vagy fás lépőkőélőhely;

• természetes vízforrás körüli védőterület;

• lombkoronahíd;

• vadátjáró;

• biztonságos út alatti alagút;

• folyóparti növényzetsáv;

• búvó- és pihenőhely;

• zavarástól védett szaporodóhely;

• közösségi kezelésű erdőterület;

• megfigyelő- és kutatópont;

• tűzvédelmi és élőhely-helyreállítási pont;

• ember–állat konfliktusokat csökkentő pufferterület.

Minden fajmentő állomásnál be kell mutatni:

• az állomás helyét;

• feladatát;

• kialakításának módját;

• a faj számára nyújtott előnyt;

• a fenntartás felelősét;

• az esetleges kockázatokat;

• az eredményesség ellenőrzésének módját.

6. A helyi közösségek bevonása

A fajmentő folyosó olyan területeket is érinthet, amelyeket helyi közösségek lakhatásra, mezőgazdaságra, állattartásra, erdőgazdálkodásra, közlekedésre vagy más célra használnak.

A terv mutassa be:

• kik élnek vagy gazdálkodnak a tervezett folyosó környezetében;

• milyen területhasználati formákat kell figyelembe venni;

• hogyan történhetne a helyi közösségekkel való egyeztetés;

• milyen előnyt jelenthetne számukra a program;

• milyen helyi munka- vagy képzési lehetőség kapcsolódhatna hozzá;

• hogyan segíthetné a fenntartható mezőgazdaságot;

• hogyan építhetne a helyi tudásra;

• hogyan előzhetők meg az ember–állat konfliktusok;

• hogyan biztosítható a hosszú távú közös gondozás.

A pályamű tartsa tiszteletben a helyi közösségek jogait, kultúráját, megélhetését és döntési szerepét. A helyi lakosság aktív természetvédelmi partnerként jelenjen meg.

A program nem alapulhat közösségek kényszerű kitelepítésén vagy megélhetési lehetőségeik indokolatlan korlátozásán.

7. Klímaváltozási forgatókönyv

A csapat mutassa be, hogyan befolyásolhatja a tervezett folyosót és a választott állatfajt:

• a hőmérséklet emelkedése;

• a csapadék mennyiségének vagy időbeli eloszlásának változása;

• a hosszabb száraz időszak;

• a vízforrások csökkenése;

• a ciklonok;

• az árvizek;

• az erdő- és bozóttüzek;

• a növényzet átalakulása;

• a táplálékforrások változása;

• az élőhely földrajzi eltolódása.

A pályázók tervezzék meg, hogyan tehető a folyosó ellenállóbbá.

Lehetséges megoldások:

• több párhuzamos útvonal;

• különböző magasságban elhelyezkedő élőhelyek összekapcsolása;

• vízmegtartó területek védelme;

• őshonos és szárazságtűrő növényzet helyreállítása;

• tűzvédelmi zónák;

• változatos növényzetű fajmentő állomások;

• biztonságos menedékhelyek kialakítása;

• folyamatos állapotfelmérés.

8. A folyosó kockázatai

Az ökológiai kapcsolat kialakítása új kockázatokat is teremthet. A csapat legalább három lehetséges kockázatot azonosítson.

Ilyen lehet:

• betegség terjedése az állományok között;

• inváziós fajok terjedése;

• ragadozók könnyebb mozgása;

• erdőtűz továbbterjedése;

• közúti elütés veszélyének növekedése;

• illegális vadászat vagy befogás;

• ember–állat konfliktus;

• a folyosó mezőgazdasági célú használata;

• a növénytelepítés sikertelensége;

• a vízforrások időszakos kiszáradása.

Minden kockázathoz készüljön megelőző vagy kárcsökkentő javaslat.

9. Megvalósítási ütemterv

A csapat készítsen tízéves megvalósítási tervet.

1–2. év: előkészítés

• adatgyűjtés;

• helyszíni felmérés;

• közösségi egyeztetés;

• engedélyek;

• kiinduló állapot rögzítése.

3–5. év: kialakítás

• élőhely-helyreállítás;

• növénytelepítés;

• átjárók és fajmentő állomások létrehozása;

• helyi résztvevők képzése;

• megfigyelési rendszer elindítása.

6–10. év: fenntartás és értékelés

• rendszeres gondozás;

• állományfelmérés;

• a folyosó használatának vizsgálata;

• hibák javítása;

• szükséges módosítások;

• hosszú távú finanszírozás és közösségi részvétel biztosítása.

10. Az eredményesség mérése

A csapat határozzon meg legalább öt mérhető eredményt.

Ilyen lehet például:

• a faj megjelenése a folyosóban;

• az A és B élőhely közötti igazolt mozgás;

• a közúti elhullások csökkenése;

• az őshonos növényzet területének növekedése;

• a fajmentő állomások használata;

• a szaporodó egyedek számának változása;

• az állomány genetikai változatosságának alakulása;

• az ember–állat konfliktusok számának csökkenése;

• a helyi közösségek részvételének növekedése;

• a helyreállított élőhely fennmaradása;

• az inváziós fajok visszaszorulása.

A megfigyeléshez javasolható:

• kameracsapda;

• akusztikus megfigyelés;

• nyom- és ürülékfelmérés;

• növényzeti felmérés;

• genetikai mintavétel szakemberek bevonásával;

• közösségi fajmegfigyelés;

• közúti elhullások nyilvántartása;

• műholdas vagy térinformatikai élőhelyvizsgálat.

A megfigyelési módszerek ne okozzanak szükségtelen zavarást vagy megterhelést az állatoknak.

8. A pályamű formai követelményei

A teljes pályaművet egyetlen PDF-dokumentumban kell benyújtani.

A dokumentum követelményei:

• legfeljebb 10 oldal;

• legfeljebb 25 MB fájlméret;

• jól olvasható szöveg;

• megfelelően tájolt oldalak;

• saját készítésű ábrák és grafikai elemek;

• legalább 11 pontos betűméret;

• oldalszámozás;

• forrásjegyzék.

A térképet A3-as, fekvő tájolású oldalként kell a PDF-dokumentumba illeszteni. A dokumentum többi oldala A4-es lehet.

A borító, a térkép és a forrásjegyzék beleszámít a tízoldalas terjedelembe.

9. A pályamű javasolt felépítése

1. Borító

2. A választott faj adatlapja

3. Az A és B élőhely bemutatása

4. A köztes táj és a legfontosabb akadályok

5. Saját készítésű A3-as térkép

6. A fajmentő állomások

7. A helyi közösségek bevonása

8. Klímaváltozás és kockázatkezelés

9. Ütemterv és eredménymérés

10. Forrásjegyzék

10. Forráshasználat

A pályamű elkészítéséhez legalább öt hiteles szakmai forrást kell felhasználni.

A források között szerepeljen:

• a választott faj legfrissebb IUCN-értékelése;

• legalább egy tudományos tanulmány;

• legalább egy hivatalos vagy nemzetközi természetvédelmi adatforrás;

• legalább egy térképi vagy területhasználati adatforrás;

• legalább egy, a helyi közösségekkel vagy a klímaváltozással foglalkozó forrás.

Felhasználható források:

• IUCN Red List;

• Madagascar National Parks;

• Protected Planet;

• GBIF;

• UNESCO – Madagaszkár esőerdei;

• egyetemi és kutatóintézeti honlapok;

• lektorált tudományos tanulmányok;

• természetvédelmi szervezetek szakmai jelentései.

A forrásjegyzékben szerepeljen:

• a szerző vagy szervezet neve;

• a dokumentum vagy oldal címe;

• a megjelenés éve, ha ismert;

• az internetes elérhetőség;

• a hozzáférés dátuma.

A szó szerint átvett rövid részleteket idézőjellel és pontos hivatkozással kell jelölni.

11. Térképek és digitális eszközök

A pályamű elkészítéséhez használható:

• kézi térképrajzolás;

• QGIS vagy más térinformatikai program;

• digitális rajzolóprogram;

• táblázatkezelő;

• prezentációs vagy grafikai szerkesztőprogram;

• jogszerűen felhasználható nyílt térképi adat;

• műholdas vagy felszínborítási adat megfelelő hivatkozással.

A térképi adatokat a diákoknak kell értelmezniük és saját tervvé alakítaniuk. Külső térkép változtatás nélküli benyújtása nem fogadható el.

A veszélyeztetett fajok pontos előfordulási pontjai helyett összesített vagy nagyobb területi felbontású adatokat kell alkalmazni.

12. A diákok önálló részvétele és a mesterséges intelligencia használata

A pályaműben a diákok saját:

• kutatása;

• fajválasztása;

• térképe;

• útvonalterve;

• problémamegoldása;

• közösségi javaslata;

• kockázatelemzése;

• következtetése

jelenjen meg.

A mentorpedagógus segítheti:

• a munka megszervezését;

• a megbízható források kiválasztását;

• a forráskritikát;

• a térképi adatok értelmezését;

• a szakmai és etikai követelmények betartását;

• a dokumentum technikai ellenőrzését;

• a pályamű feltöltését.

Generatív mesterséges intelligenciával létrehozott:

• térkép;

• fajmentő stratégia;

• kép vagy illusztráció;

• teljes szöveg;

• forrásjegyzék;

• kitalált tudományos hivatkozás

nem nyújtható be a diákok saját munkájaként.

Helyesírás-ellenőrző, fordító- és technikai szerkesztőprogram használható. A mesterséges intelligenciával támogatott információkeresés eredményeit megbízható szakmai forrásból ellenőrizni kell. Minden alkalmazott digitális és mesterségesintelligencia-eszközt fel kell tüntetni a pályázati űrlapon.

13. Etikai szempontok

A pályamű:

• tiszteletben tartja a helyi közösségek jogait és kulturális értékeit;

• a helyi lakosságot aktív természetvédelmi partnerként mutatja be;

• kerüli a közösségekre vonatkozó általánosító és megbélyegző megfogalmazásokat;

• figyelembe veszi a helyi megélhetést;

• nem javasolja közösségek kényszerű áttelepítését;

• nem hozza nyilvánosságra veszélyeztetett faj pontos előfordulási helyét;

• nem tartalmaz vadon élő állatok befogására vagy zavarására alkalmas útmutatást;

• állatjólléti és természetvédelmi szempontból biztonságos megfigyelési módszereket ajánl.

14. A pályázat benyújtása

A pályaművet kizárólag elektronikus úton, e-mailben lehet benyújtani:

E-mail cím: palyazat@allatvedelmitemahet.hu

Javasolt fájlnév

település_intézményneve_ZöldhídMadagaszkárnak

A pályázati űrlapon az alábbi adatokat kell megadni:

• az intézmény hivatalos neve;

• az intézmény OM azonosítója;

• az intézmény címe;

• a csapat neve;

• a csapattagok évfolyama;

• a részt vevő diákok száma;

• a felkészítő vagy mentorpedagógus neve;

• a kapcsolattartó e-mail-címe és telefonszáma;

• a választott faj magyar vagy angol neve;

• a faj tudományos neve;

• a faj IUCN-kategóriája;

• a választott madagaszkári térség;

• a pályamű rövid bemutatása;

• a felhasznált térképi és digitális eszközök;

• a mesterséges intelligencia használatának módja;

• a szükséges nyilatkozatok elfogadása.

A diákok teljes nevét a nyilvánosságra kerülő pályaműben nem szükséges feltüntetni.

Hiányos adatlap, hibás vagy nem megnyitható fájl esetén a pályázat érvénytelennek minősülhet.

15. Pályázati időszak

• A verseny meghirdetése: 2026. augusztus 24.

• A tervezési időszak: 2026. szeptember 1. – október 25.

• Beküldési határidő: 2026. október 25. 23:59

• Eredményhirdetés: 2027 év eleje

A határidő lezárását követően érkező pályaművek befogadására nincs lehetőség.

16. A pályaművek értékelése

A pályaműveket az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány által felkért, természetvédelemmel, ökológiával, térinformatikával, állatvédelemmel és pedagógiával foglalkozó szakemberekből álló zsűri értékeli.

Értékelési szempontok

• tudományos hitelesség és forráshasználat: 20 pont;

• a folyosó illeszkedése a választott faj szükségleteihez: 20 pont;

• a saját térkép szakmai tartalma és áttekinthetősége: 20 pont;

• a területhasználat és a helyi közösségek szempontjainak kezelése: 15 pont;

• a klímaváltozási és kockázati szempontok feldolgozása: 10 pont;

• a megvalósítás és eredménymérés kidolgozottsága: 10 pont;

• a diákok önálló munkája és kreativitása: 5 pont.

Összesen: 100 pont

Pontazonosság esetén a folyosó fajspecifikus megfelelőségére, majd a tudományos hitelességre adott magasabb pontszám dönt.

A zsűri döntése szakmai mérlegelésen alapul és végleges.

17. Díjazás

A verseny egyetlen országos kategóriában kerül értékelésre.

A zsűri egy országos nyertes középiskolai diákcsapatot választ.

A nyertes közösség díjazása:

• a verseny országos nyertese cím;

• névre szóló intézményi és csapatoklevél;

• kiemelt bemutatkozási lehetőség az Állatvédelmi Témahét online felületein;

• a nyertes térkép és fajmentő terv megjelenése az online pályázati kiállításon;

• letölthető „Országos pályázati nyertes 2026” digitális embléma.

Minden érvényesen pályázó intézmény digitális részvételi oklevelet kap.

A nyeremény közösségi díj, készpénzre nem váltható és más díjra nem cserélhető.

A pályázat kiírója a benyújtott terv gyakorlati megvalósítására nem vállal kötelezettséget.

18. Eredetiség és szerzői jogok

A pályázat benyújtásával az intézmény kijelenti, hogy:

• a pályamű a diákcsapat saját munkája;

• a tervezett útvonal és a fajmentő állomások a csapat saját javaslatai;

• a saját készítésű és külső forrásból felhasznált elemek egyértelműen elkülönülnek;

• a térképi és más adatforrások megfelelően hivatkozottak;

• a felhasznált képekhez, térképekhez és grafikai elemekhez szükséges jogosultságok rendelkezésre állnak;

• a pályamű korábban más országos pályázaton nem részesült díjazásban;

• a pályamű nem sérti harmadik személy szerzői, személyiségi vagy egyéb jogait;

• a szükséges törvényes képviselői hozzájárulások rendelkezésre állnak;

• az intézmény jogosult a pályamű benyújtására és közzétételének engedélyezésére.

A pályázó intézmény a pályamű benyújtásával díjmentes, nem kizárólagos felhasználási engedélyt ad az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány részére, hogy a pályaművet az Állatvédelmi Témahét és az állatvédelmi szemléletformálás céljából:

• honlapján;

• közösségimédia-felületein;

• elektronikus és nyomtatott kiadványaiban;

• szakmai bemutatókon;

• online vagy fizikai kiállításon

az intézmény és a csapat nevének feltüntetésével bemutathassa.

A felhasználási engedély nem érinti a diákokat és az intézményt megillető szerzői jogokat.

19. Adatkezelés és gyermekvédelem

A gyermekek teljes neve, arcképe, lakcíme vagy más azonosításra alkalmas személyes adata nem szerepelhet a nyilvánosságra kerülő pályaműben.

A pályázathoz kapcsolódó személyes adatok kezelője az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány.

Az adatkezelés célja:

• a verseny lebonyolítása;

• kapcsolattartás;

• zsűrizés;

• eredményhirdetés;

• a díjazás megszervezése;

• a pályaművek bemutatása.

A részletes adatkezelési tájékoztató a honlapon érhető el.

Az intézmény a diákok törvényes képviselői hozzájárulásait saját nyilvántartásában őrzi. Ezeket a pályázati űrlaphoz nem kell csatolni. A szervező indokolt esetben kérheti a szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását.

20. Kizárási okok

A versenyből kizárható az a pályamű, amely:

• a beadási határidő után érkezik;

• nem felel meg a korosztályi, csapatlétszám- vagy formai követelményeknek;

• nem madagaszkári, veszélyeztetett állatfaj számára készült;

• nem tartalmaz saját készítésű térképet;

• nem jelöl két összekötendő élőhelyet;

• nem tartalmaz legalább három fajmentő állomást;

• a választott faj valós szükségleteivel összeegyeztethetetlen folyosót tervez;

• védett faj pontos szaporodó-, fészkelő- vagy búvóhelyét hozza nyilvánosságra;

• helyi közösségek kényszerű áttelepítését javasolja;

• állatok befogását, zavarását vagy veszélyeztetését tartalmazza;

• felnőtt vagy külső szakember által teljes egészében elkészített munka;

• mesterséges intelligenciával létrehozott térképet, képet vagy teljes szöveget tartalmaz saját diákmunkaként;

• kitalált, ellenőrizhetetlen vagy nem létező tudományos forrást használ;

• más személytől vagy internetes forrásból engedély nélkül átvett térképet, képet vagy szöveget tartalmaz;

• személyes adatot jelenít meg;

• hiányos pályázati adatlappal érkezik;

• sérti más személy szerzői vagy személyiségi jogait.

21. Eredményhirdetés és közzététel

Az eredményhirdetésre 2027 év elején kerül sor az Állatvédelmi Témahét hivatalos honlapján és közösségimédia-felületein.

A nyertes intézményt a pályázati űrlapon megadott e-mail-címen is értesítjük.

Az eredményhirdetés során az alábbi adatok hozhatók nyilvánosságra:

• az intézmény neve;

• az intézmény települése;

• a csapat neve;

• a választott faj neve;

• a pályamű címe;

• a felkészítő pedagógus neve, amennyiben ehhez hozzájárult.

A diákok neve nem kerül közzétételre.

22. Kapcsolat

A versennyel kapcsolatos kérdések az alábbi elérhetőségen tehetők fel:

E-mail: palyazat@allatvedelmitemahet.hu
Honlap: allatvedelmitemahet.hu

Az e-mail tárgyában kérjük feltüntetni:

„Zöld híd Madagaszkárnak – élőhelyfolyosó-tervező verseny”

Az Állatvédelmi Oktatásért Alapítvány fenntartja a pályázati kiírás módosításának lehetőségét. Az esetleges változásokat az Állatvédelmi Témahét hivatalos honlapján teszi közzé.

Szeretettel várjuk a középiskolai csapatok tudományosan megalapozott, kreatív és felelős terveit, amelyek zöld kapcsolatot teremtenek Madagaszkár elszigetelődött élőhelyei között, és biztonságosabb jövőt kínálnak a sziget különleges állatfajainak.